Istvándi    település    Somogy    -    megye    d éli    részén,    15-15    km-re    Barcstól     és Szigetvártól ,   a      6-os   főközlekedési   út   mentén   helyezkedik   el.   A    KSH    szerinti   2015.01.01      adatok     szerint     607      fős     belső-somogyi      település,     amely megközelíthető    az    említett    főúton,    illetve    Darány     község    vasútállomásán keresztül vonattal is, a Pécs-Nagykanizsa  vasútvonalon. A   falu   neve   már   az   1332 .   évi      pápai   tizedjegyzékben   is   előfordult,   ekkor   már   egyházas helyként    tartották    számon.    Napjainkban    két    temploma    van    Istvándinak,    mára    már többségében   katolikusok ,   kisebb   részben   reformátusok    lakják   a   falut   de   ez   nem   mindig volt   így.   Az   istvándi   református   templom   1640 -ben   épült,   az   ősi   plébánia   helyén.   A kéttornyú    plébániatemplomot    a    fennmaradó    dokumentumok    és    a    szájhagyomány tanúsága   szerint   még   a   szigetvári   pasa   bontatta   le,   s   várfalak   építéséhez   használta   fel   a köveit. A   település   a   háború   utáni   időkben   lassan   visszafejlődött,   s   bár   közigazgatásilag   önálló település    maradt,    mégis    egyre    inkább    kötődött    a    szomszédos    Darány hoz.   A    falu    a hatvanas   években   is   jómódú   községnek   számított,:   gyógyszertára,   orvosi   rendelője   volt, s   mesze   földön   híresnek   számítottak   állat-   és   kirakodóvásárai.   A   körzetesítés   során elvesztette   intézményei   javát,   napjainkban   már   csak   az   óvoda   működik   itt,   de   van művelődési ház és sportpálya is. A   településen   igen   magas   a   roma   kisebbség    aránya.   Az   első   roma   családok   a   hatvanas években   telepedtek   le   a   faluban.   Eleinte   külön   telepeken   éltek,   de   a   hetvenes   években megkezdődött   a   beolvadás,   s   kisebb   zökkenőkkel,   de   gond   nélkül   ment   a   betelepítés. A falu   lakóinak   zöme   ekkor   a   szövetkezetben   talált   munkát   magának.   Később   nagy   gondot jelentett    az    álláslehetőségek    szempontjából,    hogy    a    termelőszövetkezet    is    nehéz helyzetbe került. Mintt   fenntebb   utaltunk   rá,   Istvándi    jómódú   település   volt,   amely   az   ezredfordulóra fokozatosan   elszegényedett.   A   helybeliek   a   körzetesítést   okolják   sanyarú   helyzetükért. Az   önkormányzat   a   hátrányok   ellenére   igyekszik   komfortossá   tenni   a   települést,   s   arra ösztönözni az embereket, hogy egymás mellett békében éljenek. Élhetőbb   települést   szeretne   a   település   vezetése   és   a   lakosság   többsége,   ezért   többek között     roma-klubot     hoztak     létre,     hogy     a     gyerekek     ne     az     utcán     töltsék     el szabadidejüket,   s   igyekeznek   segíteni   a   fiatal   családok   lakáshoz   jutását.   A   település infrastruktúrája   is   fejlődött,   beléptek   a   térségi   csatornaépítési   programba,   s   valamennyi utca   szilárd   burkolatot   kapott.   A   falu   elöljárói   nagy   eredménynek   tartják,   hogy   évről- évre   sikerül   fenntartani   az   óvodát,   és   2007 -ig   az   alsó   tagozatos   iskolát   is.   Az   iskolások ma   már   a   darányi   általános   iskolába   járnak,   amely   intézményegysége   a      a       DRÁVAMENTI KÖRZETI   KÖZOKTATÁSI      INTÉZMÉNYNEK   amelyet      a   KLIK          tart      fenn      2013   óta.   Az   oviba egyébként   évek   óta   állandóan   kb.   ötven   kisgyermek   jár,   nagy   részük   kisebbségi,   így   az óvópedagógusok hamarabb elkezdik a felzárkóztatást. Reméljük,    sok    hasznos    információt    és    érdekességet    talál    honlapunkon    a    kedves érdeklődő! forrás  : Istvándi  község e-oldala  1998-2016  szerző : Somogyi  Gábor
 Községünkről Istvándi  község  rövid  történeti összefoglalója
© Istvándi  község  hivatalos  honlapja  2016